Ingatlan hirdetés

Salgótarján tĂŠrkĂŠpe

Nagyobb tĂŠrkĂŠp nĂŠzet

PĂĄr adat Salgótarján telepĂźlĂŠsről

∗ HirdetĂŠs » JĂĄrĂĄsok » Nógrád megyĂŠben talĂĄlhatĂł megyeszékhely,megyei jogú város. » Salgótarjáni

Salgótarján az Észak-Magyarországi rĂŠgiĂł telepĂźlĂŠse, Nógrád megyĂŠben talĂĄlhatĂł megyeszékhely,megyei jogú város. 2013-tĂłl a Salg?tarj?ni jĂĄrĂĄs rĂŠsze.

Salgótarján irĂĄnyĂ­tĂłszĂĄma:	3100	Telefon kĂśrzetszĂĄm	32
TelepĂźlĂŠs forma:	megyeszékhely,megyei jogú város	KistĂŠrsĂŠg	Salgótarjáni
Salgótarján lakossĂĄga:	45645 fő	JĂĄrĂĄs (2013-tĂłl)	Salgótarjáni
LakóÊpĂźletek szĂĄma:	19219 db	RĂŠgiĂł	Észak-Magyarország
TelepĂźlĂŠs mĂŠrete:	10285 ha

Salgótarján bemutatása

Salgótarján (szlovákul: Šalgov-Tarjany/Šalgotarján, németül: Schalgotarjan/Schalgau, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit késõbb Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon. Nógrád megye székhelye és legnagyobb városa, népességét tekintve Szekszárd után a második legkisebb megyeszékhely Magyarországon. Székhelye még a Salgótarjáni járásnak is.

A Salgótarján név a Salgó és a Tarján nevek összetételébõl keletkezett. A Salgó a közeli Salgó várra utal, mely név a salgó (ragyogó, fényes) melléknévbõl származik. A Tarján a honfoglaló magyar törzsek egyikének a neve volt, mely ótörök eredetû szó, jelentése fejedelem, alkirály.

Salgótarján a Karancs, a Medves és a Cserhát hegységek találkozásánál, a Tarján-patak és a Zagyva vízgyûjtõjének két szûk völgyében fekszik, melyek „Y” alakot formáznak. A völgy kisebb völgykatlanokra tagolódik, ahol elhelyezkednek a városrészek (például: Baglyasalja, Zagyvapálfalva). A város közlekedési gerince a Tarján-patak völgyében délrõl északra haladó, a területre 2×2 sávosan beérõ 21-es fõút (amely csak a városig 2×2 sávos), és a Hatvan–Somoskõújfalu-vasútvonal. A városközpont völgyfenéki részei a 230–240 méteres, egyéb lakott területei pedig a 220–500 méteres szinteken helyezkednek el. A város legmagasabban fekvõ lakott területe az 500 méter magasan fekvõ Salgóbánya.

 

A település közelében található legmagasabb hegy a Karancs, amely 729 méter magasra emelkedik.

A megyében és a környéken a jellemzõ talajtípus a barna erdõtalaj és a fakó erdõtalaj, valamint a porhanyós homokkõ.A Zagyva völgye miatt kialakult az ún. Réti talajok, amelyek kisebb mûvelésekre is kiválóak. Ezek fõleg a bogyós termések lehetnek. pl. szõlõ, földieper, szamóca, kökény.

 

Salgótarján városrészei

Salgótarjánnak 16 városrésze van. Ezek közül 5 egykori község amelyet hozzácsatoltak a városhoz. Somoskõújfalu 2006-ig tartozott ezen városrészek közé. Salgótarjánban a városrészekhez 4 nagyobb és 1 kisebb lakótelep tartozik amelyek túlnyomórészét házgyári panel elemekbõl vagy betonból épített többszintes torony vagy sokemeletes sorházak alkotnak.

• Baglyasalja
• Salgóbánya
• Somoskõ
• Zagyvapálfalva
• Zagyvaróna
• Kemerovó-lakótelep
• Gorkij-lakótelep
• Beszterce-lakótelep
• Barackos
• Béketelep
• Dugdelpuszta
• Csernyik-völgy
• Csizmadiatelep
• Csókáspuszta
• Eperjes-telep
• Eresztvény
• Forgách-telep
• Gedõcipuszta
• Gyurtyános
• Idegértelep
• Jónás-telep
• Kempingtelep (Camping-telep)
• Kotyházapuszta (Kotyháza)
• Kotyházatelep (Hámán Kató telep)
• Kormospuszta
• Kõváralja
• Mûvésztelep
• Napsugár-lakótelep
• Nyárjaspuszta
• Pécskõpuszta
• Pintértelep
• Ponyipuszta (Kisponyi)
• Rokkantelep
• Rónabánya
• Rónafalu
• Somlyóbánya
• Szilvás
• Szigetpuszta
• Szilváskõ-puszta
• Vízválasztó

A bejegyzés alapja: https://hu.wikipedia.org/wiki/Salgótarján